Fogalmam sincs mitől van az utóbbi pár napban jókedvem.... Vagyis lehet, hogy van, de az nem lehet... Mert az szerintem túl kevés hozzá:)
Tényleg... tegnap volt az iskola első napja, és inkább a nyárt kéne siratni, de semmi... Sőt azt hiszem már egy jó ideje nem nevettem ennyit egy nap... Lehet az is benne volt, hogy találkoztam emberekkel... Mert az egész nyáriszünetemet a nagymamámnál töltöttem, lustaságom pedig olyan nagy volt, hogy még nagyon elmenni sem volt kedvem otthonról... Meg az is közrejátszott, hogy abban a városban már csak 3 olyan ember van, akikkel szívesen találkozok és a barátaimnak tekintem őket.
Nagyon jó volt ismét találkozni az osztályommal... Olyan volt, mintha nem is 2 hónap, hanem csak egy hét telt volna el... A sok ismerős arc... Tényleg nagyon sokat nevettem:)
Nem tudom mi hozta, de remélem nem csak átmeneti ez a dolog, hanem már javulás:) Annyira jó vagyis inkább érdekes volt tegnap este látni a tükörben, hogy van élet a szememben, hogy a nevetéstől kipirult egy kicsit az arcom.... Igazi újdonság. Meg látni ahogy csillog a szemem... Lassan teljesen olyan, mintha az utóbbi pár hónapban nem is én lettem volna.. Mintha csak kivülről és egészen távolról figyeltem volna a velem és körülöttem történő dolgokat. Ez most vagy javult, vagy nem tudom mi van, de örülök neki, hogy végre van valami változás... Valami jó.
Kíváncsi vagyok, meddig is fog tartani... Remélem jó sokáig:)
